Nemrég egy kedves hölgy- Bálint Inez  keresett meg egy üzenetben, ahol kifejtette: "teljesen beleszeretett" a csokipapíros neszesszereimbe... Megírta, hogy van több csokis fóliája, melyekhez emlékek fűződnek. Eddig pakolászta őket, de úgy érzi: a legjobb sorsuk egy neszi lenne! Jól gondolta!

Nagyon kedves volt számomra az infó, amit elmondott a fóliákról: a számomra elküldött fóliák közül az étcsokis Bocit azért küldte, mert a kisfia kedvence. A másik Boci csokis fólia, azért érdekes, mert folyamatosan ilyet evett terhesség alatt... Valamint elküldött nekem egy Milka csoki fóliát, ami a  legkedvesebb fólia  szívének, amit nem hagyhatott tovább kallódni: ez volt a jegygyűrűje mellett! Az érzelmi hatás nem maradt el... Nagy örömmel készítettem el  a nesziket, Pontosan az ilyen és hasonló történetek is sarkalnak arra, amit újrahasznosítás néven csinálok: ha már ragaszkodunk az ilyen "fecnikhez", akkor már ne csak egy doboz alján lapuljanak vagy innen oda rakosgassuk, hanem legyen HASZNA és méltó emléket állítson a hozzá fűződő érzéseknek! Szóval: köszönöm, hogy engem választott!

Hasonló "emlék- megőrzésről" olvashatsz itt.